NAGYMAROSTörténelem
Nagymaros a fővárostól 50 km-re, a Dunakanyarban, a Duna bal partján helyezkedik el. Keletről a Duna, Nyugatról a Börzsöny hegység határolja.
A település helyén a kőkortól kezdve találtak régészeti leleteket, ami bizonyítja, hogy szinte folyamatosan lakott hely lehetett.
A magyarok letelepedése a XI-XII. századra tehető, a település első okleveles említése 1257-ből származik. A XIII. század végéig a Rosd-nemzetség birtokában volt, 1285-ben IV. László király a visegrádi várhoz csatolta. Központja, középkori magja a templom és környéke.
Károly Róbert király alatt a helység lendületes fejlődésnek indult, virágzó mezőgazdaság – főleg gyümölcstermesztés és halászat – alakult ki. 1324-ben városi szabadalmakat kapott, többek között szabad bíró- és lelkészválasztási jogot, önálló törvényhatóságot és vámmentességet.
E korban a városban már német származású telepesek, hospesek éltek.
Az Anjou-királyok alatt Maros már az ország nevezetesebb városai sorában szerepelt, kiváltságait a királyok a későbbiekben többször is megerősítették: I. Lajos 1345-ben, Zsigmond 1388-ban, Mátyás király 1464-ben, II. Ulászló 1492-ben.
Buda eleste után a város a budai szandzsákhoz tartozott, s a fennmaradt adóösszeírások azt mutatják, hogy a német lakosság erre az időre már teljesen elmagyarosodott.
Régi kiváltságaikat a mohácsi vész után 1528-ben I. Ferdinánd, majd 1571-ben Miksa erősítette meg.
A török hódoltság minden nehézsége mellett a lakosok és porták számában jelentős változás nem következett be, de a felszabadító harcok során a vidék a hadseregek átvonulási területe lett, s a XVII.Század vérére a pusztulás óriási méreteket öltött. A török idők, a Rákóczi-szabadságharc és az 1709-es pestisjárvány után megfogyatkozott lakosság pótlására nagyarányú lakosságtelepítés indult meg. Nagymarosra 1715 és 1735 között a Rajna vidékéről, Mainz környékéről katolikus vallású németek érkeztek. Ők folytatták és fejlesztették a helység gazdasági kultúráját, a kertészetet és gyümölcstermesztést.
A XVIII. Század végétől a település ismét fejlődésnek indult, virágzott a gyümölcstermelés és a kereskedelem. A terményszállítást Budapest és Bécs felé hajóval bonyolították. A vasútvonal kiépítésével könnyen elérhető lett a főváros, híres és kedvelt nyaralóhellyé vált Nagymaros, ami lakóinak ismét jólétet teremtett.
A város csodálatos természeti adottságai a művészeket is vonzották. A Nagymaros-Bős vízierőmű építési munkáinak megkezdéséig híres Nagymarosi Művésztelep működött. Élénk zenei élet alakult ki már 1904-től a férfikórus megalakulásával, mely jelenleg is az ország egyik ismert kórusa. Az aktív zenei és művészeti élet hátterét a Kittenberger Kálmán Általános Iskola, Művészeti és Szakiskola biztosítja. A Dunakanyar Fúvószenekar hazai és külföldi hírnévre tett szert.
Programok
Nagymaros földrajzi elhelyezkedése és természeti adottságai miatt kedvelt helye a kirándulóknak, túrázóknak.
Nagymaroson át vezet az Országos Kék-túra vonal. A Börzsöny hegyei rendkívül sok lehetőséget kínálnak gyalogtúrára, kerékpáros hegyi túrára. A Dunakanyar csodálatos panorámáját élvezhetik a Hegyes-tetői kilátóból és a Remete-barlang szikláiról.
A vízpartot kedvelők élvezhetik a strandolási lehetőséget, hajókirándulást tehetnek Dunabogdányba, Dömösre, Esztergomba.
Horgászni vágyók a Dunán kívül a Törökmezői halastavaknál és az Ipoly partján hódolhatnak szenvedélyüknek.
A vadászat megszállottjai a Kittenberger Kálmán Vadásztársaság és a környék vadásztársaságai segítségével szervezetnek vadászati programot.
A vízisport kedvelőinek Nagymaros és környéke felejthetetlen élményt nyújt. A vízisporttelepen kikötési lehetőség van.
Komppal átkelve Visegrád és a pilisi hegyek szépségeiben lehet gyönyörködni.
Nagymarossal közvetlen szomszédos község Zebegény, ahol a természeti adottságokon kívül a képzőművészetet kedvelők megtekinthetik Szőnyi István kedvelt alkotóhelyét és az ország egyetlen hajózási múzeumát.
A kirándulásban túrázásban elfáradtakat kellemes kerthelyiségekkel rendelkező nagymarosi vendéglők várják hal- és vadételek széles választékával.